Szentágothai János anatómus autográf levele

Szentágothai János (1912-1994) Kossuth- és állami díjas anatómus, neurobiológus, akadémikus, a magyar agykutatás egyik legnagyobb alakja tintával írt autográf, aláírt levele Ifj. Veress Endre zeneszerzőnek „Igen tisztelt Művész Úr!” megszólítással a Pécsi Tudományegyetem fejléces levélpapírján. A zeneszerzőhöz írt levélben őszinte nagyrabecsüléssel ír a komoly és maradandó munkájáról. Köszöni meghívását a május 1-i hangversenyére melyet feltétlenül meg szeretne hallgatni.
Kelt.: Pécs, 1949. ápr. 9. 1 lev. 1 beírt oldal. (A/5)

Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban, ezzel a neuroanatómiában elismert szaktekintéllyé vált. Egy évet Bázelben tanult posztgraduális képzés keretében. 1942-ben magántanári képesítést szerzett a neuroanatómia tárgykörében. A második világháború alatt (karpaszományos) orvos-őrvezető volt, hadifogságba került, ahonnan 1946-ban tért haza. Ekkor a Pécsi Orvostudományi Egyetemre került, ahol az anatómiai tanszék vezetőjévé nevezték ki. A tanszék háború utáni újraindítása után a vesztibuláris rendszer és a neuroendokrinológia témakörével foglalkozott. Pécsi évei alatt iskolateremtő munkát végzett a neuroanatómia terén. 1948-ban az MTA levelező tagjává választották. 1961-ben az ő tanszékén kezdték hazánkban az elektronmikroszkópos agykutatást.

1963-ban visszatért Budapestre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem anatómia tanszékének vezetését vette át. Itt elsősorban a kisagy- és nagyagykéreg működésével foglalkozott. Emellett többek között kísérleti agykutatással, a gerincvelői és agytörzsi pályákkal és a reflexmechanizmusokkal is foglalkozott, kutatott. 1967-ben az MTA rendes tagjává választották. A tanszéket 1977-ig vezette, majd 1986-ban hivatalosan nyugdíjba vonult, de a tanítást nem hagyta abba. Leghíresebb tudományos munkája a Kiss Ferenccel készített Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet tizenhárom nyelvre fordítottak le és száznál több kiadást ért meg. Azt hirdette, hogy az ember beszédfejlődésének zöme féléves korától másfél éves koráig tart és benne a kommunikációigény a legfontosabb tényező.

Szentágothai a rendszerváltás során bekapcsolódott a Magyar Demokrata Fórum munkájába. Az 1990-es országgyűlési választáson már a rendszerváltó párt színeiben, annak országos listájáról szerzett mandátumot. A külügyi bizottság tagjaként dolgozott.