Szécsi Pál táncdalénekes, dalszerző aláírt fotója

Szécsi Pál (1944-1974) táncdalénekes, dalszerző autográf aláírt fotója a Szipál műterem által készített rajongói kártyán.

Az 1967-es Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának. Bársonyos hangja, kiváló színpadi mozgása, megjelenése, egyedi előadói stílusa révén minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadójának számít. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek. Apja, Szécsi Ferenc (1905–1945) nyelvész és író volt, aki a második világháború utolsó hónapjaiban halt meg. Édesanyja elhagyta, disszidált. Az árván maradt fiú előbb nevelőszülőkhöz, majd állami gondozásba került, tizenhat esztendős koráig. Későbbi lelki problémái, majd öngyilkossága visszavezethetők gyermekkorára.

Szipál Műterem

“1957-et írunk. A kádári konszolidáció jegyében megindul a „maszek”-világ, a család Szemere utcai lakásában műtermet nyithat – ám az üzlet ettől még nemigen indul meg. Hosszú évekig kell kiegészíteni a csordogáló klientúrát más üzletek segédmunkáinak elvégzésével, fillérekért árult „színészképek” özönével. Szerencsére azonban a művészvilág több neves képviselője felismeri Szipál mester kivételes tehetségét. A Sinkovits-Gombos Kati házaspár, Honthy Hanna után egyre többen igénylik a műtermi képeknek ezt a Szipál-féle igényességét. A hetvenes évek elejére a cég neve ismét „védjeggyé” vált. Második virágkorát már az Apáczai Csere János utcában, a Belváros szívében élte meg, ahová 1961-ben költözött tovább a család. Özönlik a munka: hamarosan nem ők a segéderő, hanem tucatnyi bedolgozót foglalkoztatnak. Sikk Szipáléknál fényképezkedni, legyen szó művész fotóról, családi képről, esküvői felvételről. Újságcikkek ostorozzák a gimnazisták „urizálását”, akik nem bírják ki „Szipál-tabló” vagy a Gundelben rendelt érettségi bankett nélkül. Az üzlet lelke azonban már a leány, Margit, ahogy mindenki ismerte: „Maca néni”, ahogy Honthy Hanna híres dedikációja hirdette: „Mindenki Maca nénije”