Dugonics András: Trója’ veszedelme

Dugonics András: Trója’ veszedelme mellyet a’ régi vers-szerzöknek irásiból egybe szedett, és versekbe foglalt – -.
Po(z)sonyban, 1774. Landerer Mihály ny. 1 t. (Trója városát ábrázoló rézmetszetű címkép) [18] + 280 p. 1 kihajtható genealógiai t. Első kiadás!
Korabeli gerincén bordázott félbőr kötésben, későbbi címkével. A kötéstábla verzóján poss.: „ex-libris Csirmaz Pál”. Homérosz első magyarországi fordítása. Dugonics András az első nyomtatott munkájában az eposzi formára tett kísérletet. A dalmát származású, szegedi születésű piarista pap három évig volt a medgyesi gimnáziumban a poézis és a retorika tanára. Ez idő alatt, pontosabban 1767-ben írta első nyilvánosságra szánt munkáját, a Trója veszedelmét. Mestere, mintája Gyöngyösi István, forrásai a klasszikus eposzok, Homérosz és Vergilius. A három részből álló mű (az első és a harmadik rész próza, a második versben, magyaros tizenkettesekben van írva), amelyhez különböző „megszerzések” (köztük Vergilius-, Ovidius-, Horatius-fordítások) is járulnak, hét évvel később, Gusztinyi János püspök támogatásával jelent meg. Dugonics már ebben az első könyvében meghökkenti az olvasót, a klasszikus tárgyhoz társuló magyaros, népies előadásmóddal: a trójaiak ugyancsak „adtáznak”, aprítják a „szedte-vette fajt, a rossz fityfirittyeket”, és az isteneket okolják, hogy „elrántották alóluk a gyékényt”. Eredeti motívuma, hogy Herkules a cethal szájába ugrott, leereszkedett a gyomrába, és belülről ölte meg a cetet. A tenger által kivetett döglött halból kimászott a hős. Szüry 1038.