Barcsay Jenő festő, grafikus, művésztanár autográf levele

Barcsay Jenő (1900-1988.) festő, grafikus, művésztanár autográf, filctollal írt levele saját borítékával, amelyben a címzett, Bihari József szentendrei múzeumigazgató születésnapi jókívánságait köszöni meg.
Kelt.: (Bp.), 1978. I. 18. 1 lev. 1 beírt oldal. (A/5)

A Szentendrei Festők Társaságához 1929-ben csatlakozott. Noha nem volt alapító tag, ettől kezdve a nyarakat rendszeresen a dunaparti kisvárosban töltötte, kezdetben a művésztelepen, később a Zenta utcai házában (szobra ma is ott látható, jellegzetes botjával). ’45-ben Krocsák Emil ajánlására Szőnyi a Képzőművészeti Főiskolára hívta, ahol az anatómia és a szemléleti látszattan professzora lett. A nagy tiszteletnek örvendő, idősödő mestert, aki tanárként is intenzíven rajzolt, hogy tudását fejlessze, növendékei és pályatársai bizalmasan csak Nyenyőnek hívták. Nyugdíjazásáig a főiskola tanára maradt, halála után termet neveztek róla el. 1953-ban megbízást kapott egy anatómiai tankönyv megírására. A híres Művészeti anatómia, melyet pár hónap alatt különböző méretekben kétszer is megrajzolt, s melynek nyomdai előállítását személyesen, nagy gonddal felügyelte, elnyerte „Az év legszebb könyve” címet, szerzőjét pedig Kossuth-díjjal jutalmazták. Ez a rajzkönyve, akárcsak az Ember és drapéria, nagy sikert aratott külföldön is.